2014. április 7., hétfő

Japán - 11. nap

Na végre normális billentyűzet!


Szóval a mai napon azt találtam ki, hogy menjünk Hakoneba. Ez a település az onsenjeiről és a fekete kacsatojásairól híres, de igazából azért jöttünk, mert innen egész közelről látszik a Fuji.


Végül az egész nap egy nagy utazás volt, mert az útikönyv leírta ugyan, hogy szállj fel a metróra, és menj a shinkansennel Odawaráig, majd onnan Hakonebe, no de ott még korántsem volt vége a történetnek!
Hakonebol egy fél órás vonatút vitt Goraba elég vicces útvonalon, ugyanis két olyan megálló is volt, ahol véget értek a sínek. A vonat ekkor visszaindult az addig megtett úton, majd néhány méter után ment tovább.
Goraban az emberek általában fellszállnak a cable carra (nem, nem olyan, San Franciscoban). De olyan zsúfolt volt az, amelyik bevárta a vonatot, hogy inkább gyalog indultunk neki. Egyébként tök rövid utat tesz meg, cserébe elég drága (420 yen/fő/út). Végül gyalogosan kb. 35 percet sétáltunk fel, és közben élveztük a tájat.
Kicsit a János-hegyhez hasonlítható az élmény.


No de itt jön a lényeg. Egy libegő (vagyis felvonó - teljesen zárt kabinok) visz még magasabbra a cable car végállomásáról, amelyből kitűnő kilátás nyílik a Fujira és a tóra, amelyen giccses, régimódi kalózhajók viszik az utasokat oda-vissza.
Az út borsos, de az élmény megfizethetetlen.
Amg vitt fel a felvonó, néhol még havas volt a talaj, elmentünk egy kénbánya felett, és egyszer át is kellett szállni. :)


Magánál a tónál nem időztünk sokat, mert nagyon hideg volt ott a völgyben, és nem is volt mit csinálni. Kb. egy egy órát maradtunk ott, mert későre is járt, és indulni kellett vissza.


Hazafelé majdnem ugyanazon az őtvonalon jöttünk: felvonó, séta, Gora-Hakone vasút, viszont Hakonebol indult egy gyorsvonat, ami bevitt egészen Tokió Shinjuku állomásáig.
Itt még jó háromnegyed órát metróztunk, mire legfőbb hadiszállásunkhoz értünk.
Este olyan helyen voltunk, ahol az ember magának sütögetheti a húst az asztal közepén lévő faszenes grillen.


Mivel a holnapi nap az utolsó napunk, már csak Tokióban bóklászunk és relaxálunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése